2011. december 11., vasárnap

Különbözünk, tehát vagyunk!


Sablonokkal teli valóság  nap mint nap próbál magába szívni.
Kevés is elég ahhoz, hogy merjünk különbözni, és vállaljuk magunk.

2011. november 13., vasárnap

Himnusz a nyárhoz...


"De újra visszatér a nyár: türelem, türelem.
Néhány hónap, s itt lesz már, mint egy gyors szerelem,
és mint könnyű borok illatát, élvezzük napsugarát."

A jövő hírnöke


Az élet mindig utat talál magának.

2011. október 12., szerda

Az élet nagy dolgai


" A jó tanító nem saját tudásának gyümölcseit osztja meg tanítványaival, hanem megmutatja nekik, hogyan arassák le saját gondolataik gyümölcseit. "
(Kahlil Gibran)

2011. október 11., kedd

Az erdő szelleme

Ha betérsz birodalmába, figyelő szeme kísér utadon. Ott van mindenhol, a fák árnyékában, a szél susogásában, a levelek zörgésében, pocsolyák tükrében. 

2011. október 9., vasárnap

19. INRI


"Jézus mondta: 
Isten országa bennetek van, és körülötettek.
Nem fából és kőböl épült házakban.
Hasítsd szét a fát, és én ott leszek.
Emeld fel a követ, s megtalálsz."

2011. október 8., szombat

18. Őszi mesék


Petőfi Sándor
Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.
 
Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.
 
Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.
 
És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.
 
Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.
 
Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.
 
Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpenditem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem. –
 
Kedvesem, te űlj le mellém,
Űlj itt addig szótlanúl,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonúl.
 
Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergő természetet.

2011. október 3., hétfő

17. Külön utakon

Attila dombon tárult elénk ez az egyáltalán nem szokványos látvány. A padok a jól megszokott helyzeteket sutba vágva egymásnak háttal, eltolva várják a külön utakon érkező pihenni vágyókat.

2011. október 1., szombat

16. I love you Budapest

Nem szoktam házakat, utcákat fotózni, de ez a megkopott utcatábla, a körülölelő csupasz téglákkal, megspékelve a muskátlikkal nagyon megfogott. Szeretem az ilyen kis múltidézőt.

15. klasszikus

 akár mondhatnám azt is "egy mindenek felett"
A gyűrű és árnyékának jelentése lehet klasszikus , vagy elcsépelt, kiábrándult, jelentőségtelen DE jelentheti valaki számára a világot, egységet, szerelmet, állandóságot és szép emlékeket.

2011. szeptember 30., péntek

14. Gyerek egy percre...

Mindenkiben ott lakozik a gyerek, bár sokan nem is törődnek vele... 
Hagyjuk néha magunkat és örüljünk úgy egy-egy pillanatnak ahogy csak a gyerekek tudnak:)

2011. szeptember 29., csütörtök

13. Felfordult a világ...

Van úgy, hogy időnként minden a feje tetejére áll :)

Vers mindenkinek.

Egy blogger társamtól kaptam a következő verset, mikor kétségeim voltak a képeimet illetően.  

SOHA NE ADD FEL ÁLMAIDAT

Soha ne add fel álmaidat
Tűnjön bármilyen végtelennek az út!
Nem adhatod fel vágyaidat,
ha szíved valóban valahova húz.
Küzdj ha kell, izzadj, tanulj rendületlen.
Saját magad legyen a példaképed, az egyetlen.
Ne törődj azzal mit mondanak mások.
Ne foglalkozz az irigyekkel,
Csak menj, ha hívnak az álmok.
Ne nézz hátra, ha kinevetnek,
Vagy, ha ujjal mutogatnak rád.
Tégy úgy, mintha erős lennél és semmi sem fáj.
Legyél költő, színész, énekes…
Mit álmodban újra és újra látsz.
Legyél különleges és érdekes,
S vívd meg odáig a sok csatát!
Ne bánd, ha rámegy a fél életed,
Csak menj, merre a sors elvezet.
De tudd: erősnek kell lenned
És hinned kell önmagadban!
Bíznod kell és egy percig se csüggedj,
Ha elbotlasz néhány akadályban.
Soha ne add fel, menj az álmaid útján!
Menj, ne késlekedj, a vágyaid várnak már!
/író:Koki Diána/
Köszönöm, Angler!

2011. szeptember 28., szerda

12. Az utolsó Mohikán...

A nyár melegével lassan elbúcsúzhatunk a motorosok társadalmától is. 
Utolsó Mohikánok színesítik még az utakat vasparipáikon, a visszapillantó tükörből láthatjuk lassan elsuhanó árnyaikat

2011. szeptember 23., péntek

11. Az élet virága...

Bármilyen szélsőséges helyen képes egy apró élet megkapaszkodni és virágot hozni. A beton rengetegében találtam mint egyetlen túlélőjét  a környező globalizációnak.

2011. szeptember 11., vasárnap

10. Őszelő

Itt van az ősz itt van újra...
Még kósza gondolat sem volt számomra a fotózás, mikor ezt a képet készítettem. Egyszerűen csak szeretem a színeit és a hangulata is az évszakot idézi.

2011. szeptember 8., csütörtök

Ok, okok, okozatok...

Adós vagyok a képek feltöltésével. Hiába szépítem megállt a történet. Az oka igen egyszerű és nyomós. Elhatározásom miszerint fotóssá válok, bizonyos minőségi feltételekkel jár. Tanulok, képzem magam, és -köszönet érte- segítséget is kapok. A képek készülnek, ötletek dögivel, az utómunka fogott ki rajtam egy kicsit, az elmaradásom ennek köszönhető. Ezidáig nyers képeket osztottam meg veletek, amik nem felelnek meg néhány "követelménynek". Tudatlanságom pótlása folyamatban, képek hamarosan teljességükben pompázva lesznek feltöltve az oldalra.

2011. szeptember 1., csütörtök

9. Aki bújt, aki nem...

Már a  múlt nagyjai is  rejtőzködtek a lesifotósok elől, ami nem minden esetben jött össze nekik:)

2011. augusztus 31., szerda

8. Fészekrakó

Tavasszal érkeznek, ősszel fészket bontanak és csak remélhetjük, hogy jövőre ugyanúgy visszatérnek, és ismét velük köszönthetjük a lágy szellőt, az első napsugarakat.

2011. augusztus 30., kedd

7. Színterápa

Egy vásár forgatagában készítettem ezt a képet. Élénk színei fogtak meg, amik szinte felérnek egy színterápiás foglalkozással:)

2011. augusztus 28., vasárnap

2011. augusztus 25., csütörtök

3.Nagyvárosi életérzés

Ez volt az első képek egyike amit a kis kompakttal készítettem. Azóta is ez a kedvencem, még ha nem is tökéletes a kivitelezése...

2011. augusztus 24., szerda

2011. augusztus 23., kedd

Minden napra egy mese,

Ennek a címnek vannak előzményei... Egy kedves fotós lánynál olvastam, hogy az ötlet kivitelezése közben sokat fejlődtek a képei és a kihívás miatt egyre többet tanult a fotózásról. Képei tükrében minden akarata és tudása igazolódni látszik. Köszönöm az ötletet neki! Az alap tézis szerint minden nap megosztok veletek egy képet, amit érdemesnek gondolok arra, hogy akár jó is lehet, megfelel a technikai elvárásoknak és nem bántja a szépérzéket sem. A képek témája függeni fog a hangulatom és a környezetem hatásaitól, előforduló rövid kis megjegyzéssel. Leginkább magam miatt készítem el.és örömmel fog eltölteni a tudat ha lesznek olyan emberek akik ha nem is naponta, de időnként ráfigyelnek kiteljesedni vágyó művész lelkemre. Jelenleg a fotózás területén nagyon kezdetleges tudással rendelkezem. Se iskolám, se papírom róla, magamtól  könyvből, mások munkájából és fotósok megjegyzéseiből tanulok. Ötletek százai villognak az agyamban, a kivitelezés esetenként még várat magára. Jó helyen szeretnék lenni jó időben, hogy a pillanat mindig megmaradjon azoknak akiknek fontos lehet. Fogadjátok sorozatomat ennek megfelelően és jusson eszetekbe, hogy valahol mindenki elkezdte...

1. Viharvert

Eső után köpönyeg... Ő most megúszta